Passzívház tervezés és árak
Segítünk eldönteni, érdemes-e passzívházban gondolkodni?
Kérje visszahívásunkat most, hogy az alábbi kérdésekre rövid időn belül szakszerű, valós választ kapjon:
- Mi a különbség a passzívház és az energiatakarékos ház között?
- Mit is jelent a “minősített passzívház” fogalom?
- Mennyibe kerül egy passzívház tervezése?
- Kiknek ajánlott passzívházban gondolkodni?
- Mikor érdemes elkezdeni a passzívház tervezését?
Kérdések megválaszolásában segíteni fogunk!
A megfogalmazott igényekre rengeteg online felületen, fórumokon tájékozódhat. A valódi, szakszerű és jó válaszokat nehéz kiszűrni. Itt az alábbiakban összeszedtünk pár kérdésre a választ, amivel egyszerűen, érthetően próbálunk válasz adni a felmerülő kérdésekre.
Felmerülő kérdéssel kapcsolatban írjon nyugodtan
Mennyibe kerül egy passzívház?
Ez a kérdés az utóbbi években egyre nehezebbé vált, köszönhetően az alapanyagárak, a munkaerőnek és az energiaárak óriási ingadozásainak. A passzívház árának legfontosabb befolyásoló tényezője maga a passzívház tervezője.
Mi a PHNavitas építész irodában több évtizedes tervezési múlttal kijelenthetjük, hogy teljeskörű rálátásunk van a jelenlegi passzívház trendekre, aktuális alapanyagok kiválasztására.
A passzívház tervezése ~150m2 családi passzívház esetén 1,5Mft körül lehet. Természetesen ez eltérhet a igények és a műszaki tartalom függvényében.
Mit jelent pontosan a passzívház?
Definíciója szerint: A passzívház olyan épület, amelyben a kényelmes hőmérsékletet biztosítása megoldható kizárólag a levegő frissen tartásához megmozgatott légtömeg utánfűtésével vagy utánhűtésével, további levegő visszaforgatása nélkül.
A passzívház definíció szerint a legfontosabb kritériumok az passzívház tervezése során:
- Az épület éves fűtési energiaigénye nem haladja meg a 15 kWh/(m2év) értéket,
- Átlátszatlan felületek U értéke 0,15 W/(m2K) alatt legyen,
- Ablakok, és más átlátszó felületek U értéke 0,8 W/(m2K) alatt legyen,
- A nyugat, kelet irányú, valamint a vízszinteshez 75 fok alatt hajló átlátszó felület a mögöttük lévő hasznos felület 15%-ánál nem lehet nagyobb, vagy 75% csökkentő tényezőjű napvédelemmel kell ellátni, déli felületeknél a határ a hasznos felület 25%-a.
- A frisslevegő hőmérséklete a belépésnél 17 °C felett legyen,
- Minden helyiségben legalább egy nyitható ablak kell (nyári éjszakai szellőzésre),
- Az összes primerenergia fajlagos igénye nem nagyobb mint 120 kWh/(m2/év)
- Az épület légtömörsége legfeljebb n(50)<0,6 1/h.
- A fűtési energiaigényt és az összes primerenergia-igényt PHPP-számítással, a légtömörségi értéket pedig méréssel (Blowerdoor-teszt) kell igazolni.
A hagyományos téglaszerkezetű épületek akár 300-400 kWh/m²/év energiát használnak fel A passzív ház a hagyományos épületszerkezetekhez képest 80-90%, vagy akár még több energiát takarít meg.
Mikor érdemes elkezdeni a passzívház tervezését?
Passzívház tervezésénél fontos elvek:
- Megfelelő tájolással a téli szoláris energia hasznosítása
- Nyári hővédelem biztosítása
- Extra hőszigetelés
- Szinte hőhídmentes szerkezetek tervezése
- Fal, tető, padló szerkezetekre előírt hőtechnikai értékek elérése
- 3 rétegű, nemesgázzal töltött üvegezésű hőszigetelt ablakszerkezetek
- Légtömörség biztosítása
- Nagy hatékonyságú szellőző berendezés hőcserélővel, földhő hasznosítással
A passzívház előnyei:
- Kellemes hőérzet
- Extra kevés fűtési költség
- A kiemelkedő szigetelésnek köszönhetően a határoló falak belső felületi hőmérséklete megegyezik a belső levegő hőmérsékletével
- Nem alakul ki huzat, sem hideg sugárzás
- Egész évben friss levegő minden lakóhelyiségben
- Szabályozott a páratartalom és penészedés nem alakul ki az épületben, a szellőzőrendszer kiszűri a bejövő levegőben található pollenek 70%-át
- Minimális energiafelhasználással a CO2 kibocsátás is alacsony
A passzív házak előnyei
Alacsony fenntartási költségek – maximális komfort
Friss levegő
A mai épületek nagy részében a téli szellőztetés nem elégséges, illetve nem megoldott. Következménye a párás, elhasznált levegő, amelyben a széndioxid tartalom bőven határérték feletti, főleg az éjszakai időszakban. Az ablaknyitásos szellőztetés nem megfelelő, mert óránként 5 perc lenne a szükséges ahhoz, hogy a levegő CO2 tartalma 1000 ppm alatt maradjon. Ez nyilvánvalóan nem biztosítható általános esetben. Az ablak résszellőző a téli időszakban a hideg (akár -15 C-os) levegőt ereszti be, az ablak közelében tartózkodóknak ez kellemetlenséget, az épületnek pedig hőveszteséget okoz.
Az egyetlen energiatakarékos és megfelelő megoldás a hővisszanyerős szellőztető berendezés beépítése, amit manapság a nem passzívházat építők is felismernek, és alkalmaznak. Allergiásoknak kifejezetten ajánlott a rendszer, pollenszűrővel tüneteik csökkennek.
Létbiztonság
Azáltal, hogy kevésbé függünk a rezsi költségektől, nagyobb biztonságban érezhetjük magunkat. A létfenntartásra kevesebbet kell költenünk, tehát több marad más célra. Ezt hosszú távon is érdemes átgondolni, akár 30 év távlatában.
Nyugdíj megtakarításként is érdemes végiggondolnunk a lehetőséget. Az elmúlt évek válsága megmutatta, hogy megtakarításaink nincsenek biztonságban sem részvényalapokban, sem ingatlanokban, sem aranyban, mindenhol jelentős veszteséget szenvedtek a befektetett összegek. Ha saját lakásunk rezsijébe fektetünk be előre, az nem „tud” elveszni, kézzel fogható marad, és folyamatosan spórol nekünk. Sőt, lehetőségünk nyílik önfenntartó (közel 0 energiaigényű) épületek építésére is, amely az EU vonatkozó direktívája szerint a nem is oly távoli jövőben kötelező lesz.
Jó hőérzet
Közel azonos felületi hőmérsékletek alakulnak ki, amely által megszűnik a sugárzási asszimmetria. Ez akkor alakul ki, ha több oldalról nagy hőmérsékletkülönbségű felületek vesznek körül, például akár hőszigetelt falak (18-19 C), vagy a hagyományos ablakok (9-12 C), ilyenkor érezzük azt, hogy „húz” az ablak. Kellemetlenül érezzük magunkat, esetleg fázunk annak ellenére, hogy a szoba hőmérséklete megfelelő. Ezt túlfűtéssel kompenzáljuk, ami többlet fűtési költséget eredményez. Megfelelő szerkezetekkel ez a hatás elkerülhető..
Környezetvédelem
Kevesebb energia – kevesebb környezetszennyezés. A jelentősen csökkentett energiafelhasználással a levegőbe jutó széndioxid mennyiségét is hasonló mértékben korlátozzuk. Földünk és gyermekeink, unokáink jövője rajtunk is múlik, nem áltathatjuk magunkat azzal, hogy másokra hárítjuk a cselekvés felelősségét. Tegyük meg mi is a magunkét, ha mindenki így gondolkodna, akkor sokkal szebb jövő elé néznénk.
Megéri-e?
A fűtési energiaigény 15 kWh/m2 egy évre vetítve, egy 100 m2-es családi háznál ez mindössze 1500 kWh/év, ami kb. 156 m3 gáz árának felel meg, ez 2013-ban 15.500 Ft-ot jelent egy évre!
A komfort maximális, a hőérzet, a friss levegő, a környezeti extrém hatásokat csökkentő épületszerkezetek segítenek a jobb minőségű és hosszabb élethez.
Fentiek tükrében érdemes elgondolkodni, hogyan értelmezzük a megtérülést. Pusztán számszaki alapon is kimutatható a hosszú távú megtérülés (20-30 év), de az életminőséget nem lehet ilyen módon figyelembe venni.
Megéri drágább autót, ruhát, elektronikai eszközöket venni? Ugye, ilyenkor nem így tesszük fel a kérdést? Pedig életünk közel felét a házunkban töltjük, amely folyamatosan hatással van ránk és életünkre.
Összehasonlítás
Ha megvizsgáljuk egy mai új építésű átlagos lakás fogyasztását, ~120 kWh fűtési energiafogyasztás jut minden egyes négyzetméterére évente. A ma épülő jól szigetelt épületeknél ez ~70 kWh/m2-t jelent évente. A passzívházak éves fűtési energiafogyasztása mindössze 15 kWh/m2, mintegy ötöde a mai jó energetikai minőségű épületnek. Az igényes építési móddal az épületszerkezetek károsodása elkerülhető (penészesedés, gombásodás), így építőanyagaink jobb védelmet kapnak. A komfort előnyök: kellemes hőérzet, friss oxigén, pollenszűrés.
Tévhitek
A passzívházban nem kell fűtés:
Közép-Európai éghajlaton a passzívházakban is szükséges fűteni, hacsak minimális mértékben is. Az épületnek a gondos tervezésnek és kivitelezésnek köszönhetően minimális a hővesztesége (legnagyobb hidegben 100 m2-es épület esetén ~1000 W) ennek jó részét, 35-40%-át az ablakokon át bejövő napenergia fedezi. Hozzáadódik még a benn tartózkodók, és a berendezések leadott hője, télen azonban ez nem elégséges. Az igazán jól sikerült épületekben csak a szellőző levegő fűtésével biztosítható a fennmaradó rész, de általában valamilyen minimális kiegészítő fűtési rendszer szükséges.
Ablakot nem nyithatok a passzívházban:
Ablakot nyitni természetesen szabad, de legtöbbször nem érdemes, hiszen a szellőztető berendezés mindig biztosítja a higiéniailag szükséges friss levegőt. Ablakot nyitni igazából az év igen korlátozott időszakában kellemes. Télen a hagyományos épületekben muszájból szellőztetünk, akkor sem eleget, a hideg levegő kellemetlen. Ugyanez vonatkozik a meleg nyári időszakra, napközben a forró kinti levegőt nem érdemes beengedni, mert hamar felmelegszik lakásunk. Nyáron jellemzően éjszaka szellőztetünk, hogy visszahűljön a belső hőmérséklet. Ez a passzívházakban sincs máshogy, a nappali felmelegedést az éjszakai átszellőztetéssel lehet kompenzálni, klíma készülékre nincs szükség. Ha hőszivattyúval fűtünk, persze a szellőző levegő hűtésének lehetősége adott. Ablakot tehát bármikor lehet nyitni, de ha a légcsere miatt nem muszáj, akkor igen ritkán fogjuk megtenni (tavasszal a madárcsicsergés miatt esetleg).
Az építés aránytalanul drága:
Ha manapság jó minőségben akarunk építeni, akkor ~ 250 ezer Ft/m2 értékkel kell kalkulálnunk. A passzívházak tervezésénél lehetőleg elkerüljük a bonyolult formákat és megoldásokat, ami mindenképp csökkenthet az áron. A többlet a hőszigetelések vastagsága, az ablakok minősége, a hőhídmentes kialakítások, valamint a szellőztető rendszer kiépítése okán keletkezik. Ugyanakkor – optimális körülmények között az is előfordulhat, hogy a hagyományos fűtési rendszert nem kell kiépíteni. A beépítendő fűtőkészülék alacsonyabb teljesítménye is kedvező irányba befolyásolja a költségeket. Tapasztalatok alapján 10-20%-kal kerül többe egy passzívház, mint egy hagyományos építésű. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azonban a tényt, hogy sokkal jobb életminőséget élveznek a passzívház lakói (nincsenek hideg felületek, állandóan friss levegő), mint a hagyományos házban élők. Ez pénzben nem kifejezhető! Több oxigén az agynak, nyugodtabb alvás, kellemes belső klíma, lassú hőingadozás. Kutatások szerint ezek akár 5-6 év többletet jelentenek az ember életében. A passzívház értékálló lesz, a közeli jövőre vonatkozó európai irányelvek a mainál sokkal szigorúbbak, így a nemsokára épülő házak a piacon is más minőséget fognak képviselni. Ha most elébe megyünk ezeknek az elvárásoknak, akkor nyugodtan mondhatjuk, hogy ingatlanunk 5-10 év múlva is a legjobbak közé fog tartozni. Az energetikai tanúsítvány kötelező eleme az adás-vételnek, idővel mindenkinek nyilvánvaló lesz ennek jelentősége. Ugye, hogy nem csak a megtérülés számít?
A passzívház csak kocka formájú lehet:
A tervezés során törekedni kell a kompakt tömegformáláshoz, a kockaforma ehhez ideális. Átgondolva az igényeinket, az épület formája bizonyos keretek között szabadon alakítható, ez nyilván valamilyen többlet hőszigetelésbe, netán több ablakba fog “kerülni”. A mai szokásos épületformák minden további gond nélkül integrálhatók a passzívház rendszerbe. A költségekről, kialakítási javaslatokról a tervezővel kell egyeztetni, így tervezés közben eldönthetjük, mi a fontos nekünk.
A vastag szigetelés miatt a fal nem “lélegzik”, illetve a szigetelés penészesedést okozhat:
Rengeteg tévhit (szinte babona) kering a falak “lélegzéséről”, a becsomagolt épületek penészesedéséről. Olyan (“szak”) emberek terjesztik, akik az épületfizikát hírből sem ismerik. A belső térben keletkező pára jó része filtrációval, azaz szellőzéssel távozik. Korábban ez természetes úton megtörtént a rosszul záródó nyílászárókon keresztül, akár csukott állapotban is. Amint elterjedtek a szinte tökéletesen záródó ablakok, megjelent a probléma: pára, penész. A falakon keresztül is létrejön egy minimális páravándorlás, azonban ennek hatása elenyésző. A penészspórák mindenütt jelen vannak, ahol nedves felülettel érintkeznek, beindul a penészgomba fejlődése, ami a légzőszervekre igen káros hatással van. Nézzük meg, hogy mi kell ahhoz, hogy nedves felület alakuljon ki! (A csőtörést, beázást most nem vesszük figyelembe, mert ezek különleges esetek, és építési hibára utalnak.) Fontos tudnunk, hogy a levegő a hőmérséklet függvényében változó mennyiségű párát képes magában tartani (minél melegebb, annál több nedvességet). Ha lehűtjük a párával telített levegőt, akkor minden esetben víz csapódik ki belőle, hiszen a hideg levegő nem képes annyi nedvességet magában tartani (télen a belső térben bepárásodó szemüveg esete, a hideg üveg felület mellett lehűlő levegőből nedvesség csapódik ki a felületre). Ez a jelenség játszódik le egy hideg belső falfelületen is, 20 C belső hőmérséklet és 60% relatív páratartalom (átlagos értékek egy lakásban) esetén 12,6 C az úgynevezett harmatponti hőmérséklet, tehát ha a falunk belső oldala ilyen hőmérsékletű, vagy hidegebb, akkor ott bizony víz csapódik le, megágyazva ezzel a penészgombáknak. Jellemzően ilyen eset a hőszigeteletlen házak helyiségeinek sarkainál fordul elő, vagy egyéb hőhidaknál. A megfelelő (passzívház) szigetelés olyan védelmet nyújt, hogy a falak belső oldalának hőmérséklete 18-19 C, akár a sarkoknál is. Belátható, hogy nem lesz nedves a fal, és nem fog penész képződni. A pára elszállításáról pedig a szellőztető rendszer fog gondoskodni, elkerülve a mai hagyományos házak “dunsztolt” levegőjét, amit a szellőztetés hiánya okoz.
Ha nincs áram, akkor megfulladunk a passzívházban
Bár a passzívházak kiváló légtömörséggel rendelkeznek, és épp ezért minimális a filtrációs (szellőzési) energiaveszteségük, ez nem így van. Az emberi szervezetnek megvan az a képessége, hogy védekezzen a megfulladás ellen, ezt a funkciót az agy hippotalamusz része koordinálja. Ha kevés az oxigén, akkor késztetést érzünk a helyzet kezelésére, alvás közben pedig egyszerűen felébredünk. A természetes reakció, hogy ablakot nyitunk az oxigén pótlására. A mai hagyományos épületeinkben is gyakran előfordul, hogy alvás közben annyira elhasználjuk az oxigént, hogy felébredünk, és ablakot nyitunk, ilyen szempontból a passzívház sem jelent veszélyt.
A passzívházat csak hőszivattyúval lehet hűteni:
A passzívház fűtését bármilyen arra alkalmas módon biztosítani tudjuk. Akár gázkazánnal, akár pelletkandallóval, vagy elektromos fűtéssel is (bár a villamos energia túl értékes, hogy közvetlenül fűtsünk vele). A lényeg, hogy igen kis teljesítményekről beszélünk, maximum 2-3 kW a csúcsigény. Erre a mai épületgépészet általánosan még nincs felkészülve, gázkazánból is jellemzően 15-24 kW teljesítményű berendezések kaphatók. Ezek ilyen alacsony teljesítményen üzemeltetve már rossz hatásfokúak, tehát speciális, kis teljesítményű készülékre lesz szükségünk, vagy megújuló energiákat alkalmazunk, esetleg kombinálva. A hőszivattyú 1 egységnyi villamos energiát felhasználva 3-4 egységnyi hőenergiát szolgáltat, és kis teljesítményben kedvezőbb árban beszerezhető. Fontos, hogy a fűtési rendszerünk finoman szabályozható legyen. Egy fás kazán fűtési puffertároló nélkül túl durva impulzusokat adhat a lakásunknak, ami túlfűtést, kellemetlen meleget okoz. Ha egy melegvizes tárolóba “töltjük” az energiát, akkor az időben egyenletesen leadható, és nem fog gondot okozni. Látható tehát, hogy gondos tervezéssel a passzívháznál is alkalmazható szinte bármilyen fűtési rendszer akár a kandalló is megoldható a mai korszerű berendezések alkalmazásával. A kis igényelt teljesítmények gazdaságossá teszik a megújuló energiák használatát is, amivel a környezetünket is jótékonyan terheljük. Ne feledjük: gyermekeink, unokáink jövőjéért mi is felelősek vagyunk! A következő évek szabályozása kötelezővé teszi a megújuló energiák használatát, gazdaságosan csak így fogjuk tudni használni.
A szellőztető berendezés zajos, és a baktériumok melegágya:
A szellőztető berendezés alap fokozaton szinte hangtalan, erről a zajcsillapítók, a megfelelő berendezés és elhelyezés gondoskodik. A levegő kis sebességgel érkezik a térbe, huzat hatást egyáltalán nem lehet tapasztalni. Ha vendégek jönnek, megnő az oxigén igény, ekkor érdemes “party” funkcióba kapcsolni (ez a maximális teljesítmény), a zaj kismértékben növekszik, de általában ez nem zavar (a vendégek általában az alapzajt is növelik). Ha hosszabb ideig nem tartózkodunk otthon, akkor a minimális szellőztetésre állítjuk be, takarékoskodva így az energiával. A megfelelő csőrendszerben a baktériumok nem tudnak megtelepedni, így biztosított az egészséges klíma.
A passzívházban mesterséges körülmények között élünk:
Az, hogy kellemes, állandó körülmények között élünk, nem tekinthető mesterségesnek. A rekuperátoron (hővisszanyerős szellőztető berendezésen) keresztül érkező levegő teljes egészében friss, természetes levegő (esetleg pollenszűrővel ellátva, az arra érzékenyekre való tekintettel), miért lenne tehát mesterséges, ami kellemes az ember számára.
A passzívház üzemeltetése bonyolult:
A fűtőkészülék működése automatikus, beszabályozás után nem bonyolultabb, mint bármelyik mai korszerű épületben. A szellőztető berendezés három fokozatban működtethető, alap, party (több vendég), és minimális (szabadság) állásban, ami nem igényel különösebb hozzáértést. Karbantartásokkal, szűrőcserékkel természetesen számolni kell, de minden berendezés hosszú távú megfelelő működéséhez ez hozzátartozik.
